2012. december 5., szerda

Hát nem sok hozzászólást kaptam, aminek nem is nagyon örültem. :( És nem sokan írtátok, hogy legyen e Kalifa szemszögéből rész..ezért úgy döntöttem nem lesz. De itt a rész. :) Szóval jó olvasást. :) ♥

13.fejezet

-Mit akar tőlem? Tünnyön el innen. SEGÍTSÉG! -hiába kiabáltam senki nem hallotta meg. Gyorsan befutottam a fürdőszobába amit magamra zártam.
-Azt akarom hogy......- mire befejezhette volna Jason hangját halottam kintről ahogyan betör az ajtón és  ordítani kezd.
- Takarodjon vagy külömbe....- és hirtelen csönd lett. Lassan kinyitottam az ajtót. Senkit nem láttam tehát kiléptem. Majd valaki hirtelen elém jött. Sikítva ugrottam vissza a fürdőbe.
- Csak én vagyok, Jason. - mondta nyugtatóan.
- Úristen mit keresel itt? - majd ugrottam a nyakába.
- Én...az most mindegy..Mi volt ez? - kérdezte ijedten és összezavarodottan. Majd leültünk a székekre és mindent elmeséltem. Nagyon féltem ezek után minden kis zörrenéstől is.
- És a férfi hova tűnk mikor te már itt voltál. - kérdezősködtem.
- Nem tudom, csak kifutott az ajtó és közbe engem is fellökött. - felelte idegesen. - Ez nem maradhat így szólnunk kell Joshnak.
- Ne! csak azt ne. - könyörögtem.
- Hát jó de ha még egy ilyen akkor már tényleg szólunk neki! - jelentette ki.
- Hát jó legyen.- feleltem.
- Na öltözz fel aztán menjünk lovagolni. - mondta. Majd felálltunk és ő az ajtó felé indult.- Akkor majd találkozunk. - intett. Amire csak bólintani tudtam.

*Edzés*

Nagyon ideges voltam és ez Kalifának is feltűnt. De le kellett nyugodnom hiszen ettől ő is ideges lett. A bemelegítésen nem mentünk jól..mindentől megijedt. Két nap múlva verseny, és mi teljesen össze vagyunk omolva Kalifával. Mikor már végeztünk a bemelegítéssel ugrottunk. Majd a vége fele pályát is lovagoltunk. És asszem az idegességnek meg is lett az eredménye. Jó nagyot estem. Mivel kedves Kalifa előre engedett ezért szálltam egy nagyot. Nem lett semmi bajom. Felálltam és leporoltam magamat, majd vissza ültem a nyeregbe. És újra próbálkoztunk. Megint meg állt, de erre már számítottam. Viszont mikor harmadszorra próbálkoztunk már sikerült. és teljesítettük a pályát. Megdicsértem mert végül is megérdemli végig vitt. Sammal lesétálttuk a lovakat. Ők Nagyon jó formában voltak. Remélem jól mennek majd versenyen is. Leszálltunk a lovakról és bevittük őket.
Mikor már Kalifa a bokszban állt. Adtam neki egy almát amit nyugodtan el is rágcsált. Aranyos volt. Majd Sam oda állt elém és kihívott a karámokhoz.

- Mi van veled Amy? - kérdezett idegesen. - Sosem voltatok ilyen rossz formában.
- Hát nekünk is vannak rossz pillanataink. - feleltem, nem akartam szegényt ilyennel terhelni verseny előtt.
- Hát jó. - felelt majd csöndben maradt. Majd 10 perc után megszólaltam.
- Na jó..nem tudom azt megcsinálni, hogy pont neked nem mondom el. - már sírtam
- Hallgatlak. - felelt. Aztán elmeséltem neki az egészet.

- Uram atyám Amy! - ijedt meg ő is.
- Na jó hagyjuk is, mert rosszabb lesz - inkább menjünk vissza a lovakhoz. Majd bólintott. Gyorsan szedtem füvet Kalifának aztán mentünk hozzájuk. Egész délután velük voltunk. Samnak sikerült elterelni a gondolataimat a reggeli történtekről. Aminek nagyon örültem. Mikor a bokszokban álltunk a lovakkal Jason termett ott mellettem. - Felülök Twisterre gyere ki te is. - mondta. Erre csak bólintottam. Aztán indultam is.
mire én kiértem a bokszból Jason már lóháton is volt. Ők a szokásos formájukat hozták. Nagyon jól mentek. Ők is ugrottak hiszen nekik is készülni kellett versenyre. Mivel én is indulok vele nekem is fel kellett ülni rá. Mivel nap végére nyugodtabb voltam már egész törhetően lovagoltam. Az ugrás is ment most. kb 120 cm-ig ugrottunk vele..nem sokat. - Végeztünk. - szólt Josh. -Rendben. - majd megdicsértem és már csak sétáltam vele.

Bevittem a bokszba és neki is almát adtam. Twister is nagy élvezettel majszolta. Mivel a nap hosszú volt el is fáradtam ezért Sammal úgy döntöttünk, hogy aludni megyünk. Hét óra lehetett mire bementem a szobámba. Nagyon féltem ott egyedül. Gyorsan lefürödtem és az ágyba bújtam mikor valaki kopogott. Megijedtem. Mivel volt egy kis ablak ezért kinéztem hátha látni lehet hogy ki áll ott. De nem jártam sikerrel. Ezért az ajtóhoz álltam.
- Ki az? -kérdeztem félénken.
- Jason. - felelte. Ajtót nyitottam, beengedtem és újra bezártam.
- Hát te? - kérdeztem.
- Csak szerettem volna tudni, hogy jól vagy e. - válaszolt közbe a földet kémlelte.
- Hát jobban..de még mindig félek. -
- Nem kell ne aggódj, majd megoldódik, de én szerintem hagylak is. Majd holnap Találkozunk Szia és jó éjszakát. - ezzel elindult az ajtó felé.
- Jason várj! - szóltam utána. - Maradj! Ezzel vissza jött és közelebb húzott magához.

2012. október 19., péntek

12.fejezet

Reggel arra keltem, hogy valaki kopogtat az ajtómon. Nyolc óra volt. Nagy nehezen kimásztam az ágyból és ajtót nyitottam. -Jó reggelt! - köszönt Jason. Amint megláttam, hogy ő az bevágtam előtte az ajtót. -Nem hiszem el. - motyogtam magamba, majd megint a sírás kerülgetett. De nagy nehezen visszatartottam. Aztán mikor a fürdő felé tartottam megint kopogást hallottam. Úgy gondoltam, hogy Jason az, de nem. -Amy! nyisd ki! Sam vagyok! - mondta miközben kopogott. Most kivételesen futottam az ajtó felé. Kinyitottam az ajtót és Sam nyakába ugrottam és kitört belőlem a sírás. -Na mivan? Hallod Amy? figyelj rám! - kiabált! Nagy nehezen abba hagytam a sírást, és elmeséltem neki mindent. De lassan már készülni kellett mert mindjárt edzésünk lesz. Gyorsan össze szedtem magamat és már indultunk is. A bokszok felé tartva Sarahval és Janevel találkoztunk szóval már négyen siettünk a lovakhoz. Beérve a lovardába Jason és Sandy röhögcsélését hallottuk szóval elfordultunk. Jason észrevett úgyhogy oda jött, de nem voltam rá kíváncsi.
-Amy mi volt a bajod? - kérdezte
-Hát csak gondolkozz el rajta, hogy mit tettél aztán utána gyere csak. - majd bementem Kalifához.
- Amy jössz? - szólalt meg Sam.
-Hova? - kérdeztem vigyorogva
-Tudod a lóra nyereg meg kantár is kell. - felelt nevetve.
- ó tényleg - akkor menjünk. - nevettem
Mikor elindultunk a nyeregért Josh kiabált utánunk.
- Lányok! -
- Igen? - fordultunk meg
- Ma új feladatokat csinálunk amihez nem kell nyereg szóval csak kantárt,ínvédőt és bokavédőt tegyetek a lovakra. -
-őő rendben- mosolyogtunk
-úgyis tetszeni fog - vigyorgott majd sarkon fordult és elment.
Tehát fogtuk a cuccokat amiket felsorolt és mentünk vissza a lovakhoz. Kalifa kicsit fúrcsálta a dolgot.

*edzés*
A felszállás nem ment olyan gördülékenyen. Egyébként Kalifa nagyon kényelmes volt még szőrén is legalább is lépésben. Elkezdtünk ügetni és szerintem nem is volt olyan rossz. A vágta pedig nagyon jó volt, élveztem.
-Gyertek egyszer rá erre az x-re. - mondta Josh. Mi megegyeztünk a sorrendbe és már ugrottunk is. Már régóta lovagolok de még soha nem ugrottam szőrén. Ezek szerint itt az alkalom. Beugrattam vágtába Kalifát majd az x felé lovagoltunk. Sikeresen teljesítettük, és a többiek is. Eközben a pályára ért Sandy és Jason. Majd Josh be ment az istállóba majd 15 perc múlva ős is vissza jött egy lóval. -Gyertek! - kiabált a pálya széléről mi követtük őt.

Egy tóhoz vitt minket ahol a lovakkal úsztunk. Elmondhatatlanul jó volt. Szerintem mindenki élvezte. Még a lovak is. Kalifa először megnézegette de aztán végül is belement és a végén már tetszett is neki. Haza fele menet éreztem valaki tekintett rajtam. Mivel Sandy elől volt Joshal beszélgetett és Jason nem volt körülötte  gondoltam, hogy ő az. És hát milyen igazam lett.
-Amy! ezt nem csinálhatod örökre...egyszer úgyis meg kell bocsájtanod. - magyarázta.
-De igen is csinálhatom és nem nem kell! - majd előre ügettem.

Haza érve jutalom falatot adtam Kalifának. Elköszöntem tőle és kapott egy jó nagy puszit is. Aztán fáradtan haza döcögtem. Az első dolgom a fürdés volt mivel a tó vize nem a legtisztább volt. És hát mindenem olyan lett. Tehát gyorsan lefürödtem, hajat mostam. Mikor végeztem felkaptam magamra egy rövid gatyát és egy hosszú ujjú pólót. Majd kopogtattam. - Hirtelen milyen fontos ember lettem. - gondoltam. Tehát az ajtó felé vettem az irányt és kinyitottam, megnézni sem volt időm, hogy ki az hiszen az a személy hirtelen beugrott az ajtón és magunkra zárta azt.




Sziasztok! először is bocsi a késésért. :$ másodszorra pedig kommentbe írjátok le, ha szeretnétek Kalifa szemszögéből is egy részt. Tudom kicsit furcsa, hogy ló szemszögéből de szerintem jó. De ti döntsétek el! szóval kommentbe a válaszokat. ♥! ^^

2012. szeptember 12., szerda


 11.fejezet

Én kint maradtam a pályán egyedül a kettő lóval. Miután Sandyt elvitték Jason vissza jött a pályára és felüld De Javu-re. Úgy döntött, hogy meg ugorja azt a pályát amit Sandy "félbe hagyott". Én is vissza ültem Kalifára , de én már csak léptem. Figyelmesen néztem ahogyan a ló engedelmeskedik Jasonre. Miután kicsit összeszoktak vágtázni kezdtek majd egy pár x-et megugrottak egy kis pihenés és jött a pálya. De Javu remekül teljesítette. - Csak egy tapasztaltabb lovas kell rá és remek ló lesz belőle. - mondta Jason vigyorogva. Én csak bólogattam és mosolyogtam. Lesétáltattuk a lovakat majd bevittük őket az istállóba. Miután Kalifát leszereltem és betettem a bokszba bementem Josh-hoz megkérdezni mivan Sandy-val.
- Sandy hogy van? - kérdezősködtem.
- Hát nem egészen...agyrázkódásra gyanakszom. - felelte. Csak bólintottam és az ajtó felé léptem. Mikor az ajtón kiléptem Jasont láttam magam előtt. Kicsit felém lépett majd megölelt. 5 percig szótlanul öleltük egymást. Egyszer csak megszólalt.- Gyere! - majd megfogta a kezem és húzni kezdett. Twister bokszához mentünk. Én csak kérdőn néztem rá. Aztán Jason csak egy vigyort ejtett felém majd megfogta a kantárt és feltette Twisterre. Megint megfogta a kezem és a kantárszárat és kimentünk a pályához. Majd felszállt és utána én is.
- Kapaszkodj - mondta mosolyogva
- Hova megyünk? - kérdezősködtem.
- Majd meglátod - és a karámok felé vettük az irányt.

Fél óra séta után Jason bejelentette, hogy megérkeztünk egy gyönyörű hely volt. Egy kis tóval a közepén és sok virággal. Leszálltunk Twisterről őt kikötöttük egy fához mi pedig leültünk a fűbe. Körülbelül egy órát kint voltunk és indultunk haza. Ez alatt az egy óra alatt jobban megismertem és ő is engem. Nagy nehezen felkeltünk a fűből. Mikor már haza fele lovagoltunk Jason megszólalt.
- Este nem lenne kedved sétálni? - teljesen komoly arccal kérdezte.
- De - egyszerűen válaszoltam.

Vissza érve a lovardába Sandyt láttuk meg előttünk. Jason gyors lepattant a lóról és oda szaladt hozzá. Először csak kérdezősködött, hogy hogy van utána pedig már össze vissza kísérgette a lovardába. Twisterrel még egy picit sétáltam aztán leszálltam és bevittem a bokszba. Egy jutalom falatot adtam neki. Ezek után nem voltam senkire sem kíváncsi tehát fogtam magam vissza mentem a szobámba, lefürödtem,fel vettem egy pólót és befeküdtem az ágyba majd sírni kezdtem.

2012. szeptember 10., hétfő

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy eddig nem hoztam..csak hát nem jutottam 1-ről a 2-re. :S de most itt van a rész..nem is húzom tovább az időt jó olvasást. :) <3 xx

10.fejezet - 

Szeretlek! - nyögte ki. Én csak bambultam és semmi nem jött ki a számon. Persze szeretem Jasont meg minden, de úgy gondolom, hogy még nem igazán ismerem....ezek játszódtak le a fejemben. Aztán gyorsan kinyögtem valamit. 
- Én is, de nem - mondtam csalódottan hiszen erre vártam, hogy kinyögje nekem. Közben Jason értetlen fejet vágott felém.
- Értem, de mégis miért nem? -kérdezte csalódottan. 
- Mert még nem ismerjük egymást eléggé. - röviden válaszoltam. Ő csak lehajtotta a fejét és a földet kémlelte szemeivel majd elengedte a kezeimet. Egy darabig feszült csend uralkodott. De megszólaltam hiszen nem állhatunk itt egész éljel úgy hogy nem szólunk egymáshoz sem.
- Attól, hogy még nemet mondtam az még nem azt jelenti, hogy ez végleges. - erre a mondatra felkapta a fejét. 
- Vagyis akkor? - kérdezte reménykedve. 
- Ha jobban kiismerlek ebből a nemből lehet még igen is. - erre elmosolyodott, de nem válaszolt rá semmit. Majd ezek után elköszöntem tőle és aludni indultam. 

                                                                           ****
Ma reggel 8-kor ébresztett az ébresztőm. Felkeltem és elintéztem a szokásos reggeli teendőimet. Fogmosás,fürdés...stb. Fél kilencre készen is voltam. Felvettem a lovaglócipőm és már is a körkarám felé vettem az irányt ahol Sam már várt engem. 
- Jó reggelt - köszönt mosolyogva
- Neked is. - feleltem. 
- Indulhatunk? - kérdezte. 
- Persze mehetünk. Miután felállt a kispadról a lovarda felé vettük az irányt. Mivel a lovak kint voltak a karámban kisétáltunk értük és bevezettük őket, közben beszélgettünk,röhögcséltünk. Mielőtt elkezdtük volna a nyergelést Josh jött oda hozzánk. 
- Sziasztok lányok! - köszönt nagy mosollyal az arcán. 
- Szia Josh! - köszöntünk együtt. 
- Lányok mától kettes csoportokban lovagoltok. Sam te lovagolsz Sarah-val. Amy te pedig Sandy-val. 
- Hogy mi?! - éppen kiakartam nyögni de Sam befogta a számat a kezével majd megszólalt. 
- rendben, oké Szia Josh! - beszélt össze-vissza. 
- jól van lányok Sziasztok! - nevetett majd elhagyta a lovardát. 
- Na nyugodj meg! Egy órát csak kibírsz vele - mondta elég viccesen. 
- Jó oké - majd megölelt. Aztán indultam nyergelni. Közben megérkezett Sandy is...

*Edzés
Már a melegítés végén jártunk. Kalifának egész jó napja volt. Viszont Sandy-nak és a lovának nem nagyon. Egyébként nem változott a modora. Mikor szembe jött velünk pofákat vágott de hát nem baj, ha neki jól esik. Amúgy sem vele kellett foglalkoznom. Josh edzés elején bejelentette, hogy hétvégén versenyt rendeznek a lovardába és szeretné, ha a táborosok indulnának. Ezen a héten gyakorolunk. Mindenki a "saját" lovával indul vagyis én Kalifával. Nagyon örültem neki, de kicsit izgultam is hiszen neki ez lesz az első versenye kíváncsi vagyok már, hogy hogyan fog viselkedni a sok ismeretlen ló között. A pihenés után jött a járóiskola aztán az x-ek majd a meredekek és végül az oxerek. Kalifa csak úgy repült, de nagyon élveztem. Sandy-nak tényleg nem való ez a ló. Nem nagyon megy nekik. Az x-ek nagyjából mentek nekik a meredekek kevésbé és az oxerekre pedig vitte és néha még messziről is elugrott, de Sandy fent maradt.  Amíg megugrott még pár oxert Jasont láttam meg a pálya szélén nagy mosollyal az arcán köszönt oda nekem és megkérdezte, hogy hogyan megy ma Kalifa. - Remekül- feletem, többre már nem volt időm, mert ezek után egy kisebb pályát mentünk amit én kezdtem.Egy méter körül lehetett és 10 darab ugrásból állt. Mikor leérkeztünk az utolsó ugrásról kicsit előre lovagoltam Kalifát és megveregettem a nyakát. 
- Ma nagyon ügyes voltál! - suttogtam oda neki miközben megdicsértem. - Sandy te jösz. - szólalt meg Josh.

Közben én Jason felé vettem az irányt és beszélgetni kezdtünk miközben Sandyt néztük. Első ugrás egész jó a második nagyon jó volt a harmadik már nem annyira a negyedik már messziről volt és az ötödiket pedig már nem vállalta be a ló és megállt amire Sandy nem számított és lesett. Be kell valljam nagyon sajnáltam. tehát gyors ügetésben indítottam Kalifát és oda igyekeztünk hozzájuk. A ló elszaladt ezért Josh utána küldött. Leszálltam a lóról és utána mentem majd megfogtam. Vissza vezettem hozzájuk. Sandy nagy nehezen feltápászkodott. A feje nagyon fájt ezért inkább nem ült vissza hanem bevitték az irodába. Gondolom az apját vagy az anyját hívták mert tíz percet sem kellett várni de már itt voltak érte és az első út a kórházba vezetett. 

2012. július 27., péntek

9.fejezet - "randi"

Felnéztem, és kit láttak szemeim? Sandyt. Nem örültem neki, nagyon nem. Gondolom akart valamit csak nem kezdett bele ezért én kérdeztem.
- Mit akarsz? - tettem fel a kérdést, még jó hangulatban voltam.
- Ezt! - felemelte az egyik lábát és homlokon rúgott. Erre viszont már felkaptam a vizet. Legszívesebben ugyan ezt tettem volna vele. Mikor már a medencéből másztam ki, hogy pofon csapjam Jason, Jane, Sam és Sarah húztak vissza. Ezután már csak Jason fogott és át vitt a medence másik végébe a lányok kíséretével.
- A fejed nem fáj? - aggódott Sarah.
- Megmaradok. - közöltem mosolyogva.
- Hogyan juthatott ilyen az eszébe? - morgott Jason.
- Ezen ne csodálkozz, hisz bolond. - motyogta Sam.
- Jól van legalább most ne foglalkozzatok ezzel, Légyszi - könyörögtem nekik, de bele egyeztek. A nap hátra lévő részében ettünk, ittunk, úsztunk, röhögtünk, és még sok mást csináltunk. Én nagyon élveztem, bár a homlokom kicsit fájt Sandynak köszönhetően, de még így is jó volt. Mivel már este fél hét lett kiszálltunk a medencéből és a helyünkre mentünk, majd vártunk, hogy egy kicsit megszáradjunk aztán átöltöztünk. Mire végeztünk és össze szedtük a cuccainkat már hét óra lett. Siettünk a bejáratoz mert 19 órára ott kellett lenni. Egy perc késés nem volt olyan nagy szám, sőt nem is mi voltunk az utolsók. Lassan mindenki megérkezett úgy hogy a kisbusz felé vettük az irányt. Josh megszámolta az embereket, mivel mindenki megvolt ezért beszálhattunk és elfoglalhattuk a helyünket. Öt perc után már indultunk is haza. Szinte az egész busz aludt úgy hogy fogtam a telefonom bedugtam a fülhallgatót és zenét hallgattam és nem sokára én is aludtam.
                                                                        ****
Az út utolsó tíz percében már fent voltam ahogyan a mellettem ülő Jason is. 
- Jó reggelt! - mondta nevetve. 
- neked is - köszöntem vissza majd nyújtóztam egyet. 
- Bocsi, hogy felhozom, de tudod amit a cetlire írtam - várt egy picit majd újra bele kezdett. - Szeretném, ha eljönnél. 
- Elmegyek. - feleltem mosolyogva. Látszott rajta, hogy boldog a válaszom miatt. 
- Rendben akkor este tíz kor Twister boxa elött várlak, ha lehet ne vegyen észre senki. - erre már csak bólintottam. Lassan már megérkeztünk a lovardához. Miközben szálltam le a buszról valaki megfogta a kezem és vissza húzott, valahogyan érezem, hogy ő az. 
- Akkor ne feledd! - figyelmeztetett. Én megint szótlan maradtam és csak a fejemmel biccentettem. Elengedte a kezemet és megint a szobánk felé vettük az irányt. Gyorsan bementem, letettem az ágy mellé a strandos cuccaimat és mentem vissza Kalifához. Mivel tíz óráig még bőven volt időm megkértem Josht, hogy had vigyem ki sétálni. Megengedte, kivezettem a boxból, kikötöttem és egy kicsit kicsinosítottam és indultunk is kifelé. Gondolkoztam, hogy hova is mehetnénk, de szembe jutott, hogy a karámok mögött van egy nagy rét, ezért úgy döntöttem, hogy oda megyünk. Mikor elsétáltunk el ló mellett Kalifa szépen kihúzta magát és az orrát is fenntartotta. Néha-néha még oda is nyerített dicsekedve. Nagyon nagyra van magával ez  a ló. Végül is engem ez sosem zavart, nagyokat nevettem rajta. Meg hát így szerettük legalább is én. Kiértünk a karámoktól és már is a réten voltunk. Nagyon szép hely volt abba biztos voltam.Kinéztem magamnak egy jó helyet, leültem a fűbe és néztem ahogyan Kalifa legel. Azt vettem észre, hogy ez ló egyre közelebb jön hozzám. Gondoltam kicsit "fogócskázok" vele. Tehát gyors felpattantam és futni kezdtem. Először csak nézett, hogy "mit akar ez a lökött?" de aztán vágtázni kezdett utánam. Miután utol ért úgy gondoltam megfordulok. - Csak nem vágtázik el - gondoltam. Inkább csak befékeztem hirtelen és utána fordultam vissza. Ő ezt észre vette és ügetett vissza én közbe leültem , majd tőlem pár méterrel megállt és legelt tovább. Az órámra pillantottam ami fél nyolcat mutatott ezért megfogtam Kalifát és és vissza fele sétáltunk. A karámokhoz érve eszembe jutott valami amit mindig is szerettem volna kipróbálni csak nem volt rá alkalmam. Tehát vissza fordultunk és felpattantam Kalifára, majd beugrattam vágtába. Körülbelül a rét feléig el vágtáztunk. Nagyon jó volt. - Ilyet nem utoljára csináltunk - mondtam neki és közbe megveregettem a nyakát. És megint oda értünk ahonnan vissza fordultunk: a karámokhoz. Itt már leszálltam majd adtam egy jó nagy puszit Kalifának. Aztán sétáltunk vissza. 


Bevezettem a boxba. A kötőféket levettem róla, vissza akasztottam a helyére és jutalomfalatot adtam neki és elköszöntem tőle. Aztán már mentem is vissza. Mikor beléptem a szobámba az órára pillantottam és már nyolc óra volt. Fáradt voltam úgy hogy beállítottam az ébresztőmet és befeküdtem az ágyba és kb öt perc múlva aludtam. 
                                                                         ****
Fél tíz kor keltem is a telefonom csörgésére. Szóval kiszálltam nagy nehezem az ágyból és bementem a fürdőszobába. Gyorsan megmostam az arcomat és a fogamat. A hajamat copfba kötöttem, hogy nézzen ki valahogy. Majd ezek után felvettem a cipőm és indultam. Mikor oda értem Twister boxához ő már ott várt. Elindult felém és köszönt.
- Szia Amy! - Szia - köszöntem vissza.
- Na?- kérdeztem
- Mit na? - nevetett.
- Hát hova megyünk vagy itt maradunk? - érdeklődtem.
- Gyere! - majd megfogta a kezemet és húzni kezdett.

A karámok elejéhez vezetett ahol egy nagy fa volt. Az alatt álltunk meg. A kezemet még mindig fogta. Majd oda nyúlt a másikért is, és bele kezdett a mondandójába.
- Amy.....hát...őőő...tudod....már sokszor próbáltam elmondani, de ....hát ..őő.. - mondta elég idegesen
- Nyögd már ki Jason!

2012. július 10., kedd

Bocsi a késésért. :$ ..most egy darabig sajnos nem lesz mert nem leszek itthon de amint haza jöttem akkor bepótolom egy jó hosszú résszel. :)♥ xx.


8.fejezet - a terep

Mielőtt elindultunk volna Josh megállította a sort. A nevemet kiabálta előről. -Amy te menj a legvégére, Jasonnel fogtok vigyázni, hogy senki ne vesszen el és ne maradjon le. - mondta vigyorogva. Én csak egy bólintással válaszoltam., majd a sor végére léptettem Kalifával és közbe megsimogattam a nyakát. -Hát ez remek! pont egy olyan mellé tesz akire most éppen nem vagyok kíváncsi. - gondoltam. Közbe Jason és Twister mellé álltam Kalifával. Most már tényleg elindultunk. Egy darabig a kínos csend uralkodott köztönk, aztán megszólalt.
- Eddig hogy tetszik a tábor? - kérdezte mosolyogva.
- Nagyon tetszik eddig. - próbáltam kedves lenni.
- Ennek örülök, és Kalifa? - érdeklődött.
- Imádom - jelentettem ki. Erre csak rám mosolygott. Aztán megint eljött a kínos csend. Közbe gondolkoztam, hogy nem is kéne vele bunkóznom. Hiszen nagyon aranyos és kedves. Tehát adok egy esélyt.  Megint megszólalt, de onnantól már egyikőnknek sem állt be a szája. Az egész terepet végig beszélgettük és röhögtük. Szóba jött minden: a gyerekkorunk, az első lovaglások, esések...stb. Egyébként Kalifa  terepen kicsit hisztisebb volt. Mikor kiértünk a rétre akkor nagyon menni akart, de nem volt gond, mert ezt is megoldottuk. Szóval és még szeretnék vele menni. Mikor már haza fele mentünk már teljesen nyugodt volt, hosszú száron sétálgattam vele. Az utolsó tíz percet végig léptük, és amikor haza értünk akkor Kalifa egy hangos és hosszú nyerítéssel jelezte, hogy megérkezett. Jasonre néztem és kitört belőlünk a röhögés, majd meg veregettem a ló nyakát. Besétáltunk a pályára, leszálltunk és bevezettük a lovakat az istállóba. Majd a szokásos, leszerelni őket és betenni őket a boxba. Mivel imádom ezt a lovat ezért egy kis jutalomfalatot és almát adtam neki. Mikor hátráltam ki Kalifától valaki hátulról megfogta a derekamat, nagyon meg ilyedtem ezért sikítva fordultam meg. Ki más lehetett volna mint Jason. A szám körülbelül tíz centire volt az övétől, úgyhogy  gyors elkaptam a fejem és kimásztam a karjaiból.
- Bocsi Amy! - kiskutya szemekkel kért bocsánatot.
- Semmi gond! , de azért ne csinálj belőle rendszert - mosolyogtam.
- Nem csinálok! amúgy Josh mondta, hogy szóljak mindenkinek, mert strandra megyünk és úgy gondoltam neked szólok élősszőr. - magyarázta.
- És hogy érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést, hogy nekem szólsz élősszőr? - kérdeztem röhögve.
- Mert te lassan készülsz el - már szinte a földön fetrengtünk a nevetéstől.
- Igen? - kérdeztem. Ez esetben, ha harc hát legyen harc. - és elkezdtem csikizni. Úgy érzem rosszul tettem mert erősebb volt nálam, de ilyenkor már mindegy volt. Lefogott, és onnantól már én kaptam a csikizésből. Aztán gyors mozdulattal kicsúsztam a kezei közül. Majd ezután Kalifa a box ajtót rugdalta. Milyen egós "lovam" van, ha nem rá figyelek/figyelünk vagy nem ő van a középpontban akkor már világvége van. - gondoltam magamba. Ezért kifutottam az almafához letéptem egy álmát és bevittem neki. Figyelte minden mozdulatomat. Mikor látta, hogy valami van a kezembe fújtatni kezdett és dörömbölni. Szépen oda nyújtottam neki az almát. Mikor elvette letette a földre felemelte a fejét és kilökött a boxból. - Kalifa szégyelld magad! - Kiabáltam rá és közbe elvettem tőle az almát és megint oda adtam neki, majd elvette és elfordult tőlem.
- Egoista - Jasonnel egyszerre mondtuk.
- Na megyek, szólok a többieknek is. Fél kettő, körkarám.....és készülj el szia! - mondta nevetve, amire én csak intettem neki. Kedves Kalifa végzett az almával úgyhogy már bemehettem hozzá. - Na mi van hiszti király? ilyenkor már haver vagyok igaz? - beszéltem hozzá nevetve. Amire ő csak felhorkantott. - Na szia Kalifa este még benézek - aztán egy puszit kapott. kimentem a boxból és az istállóból, majd a szobám felé vettem az irányt.

Bementem és az órára pillantottam háromnegyed egyet mutatott. - Úristen Jasonnek igaza volt! - magyaráztam magamnak. Tehát, hogy ne legyen igaza ezért gyorsan ledobtam a ruhám és lezuhanyoztam. Utána fogat mostam, kiválasztottam a ruhámat és a bikinimet is. Mivel hamar elkészültem a hajamra is volt idő, úgyhogy még azt gyorsan kontyba kötöttem. Mire megint az órára néztem már 13:20 volt, ezért elindultam. A karámnál már ott voltak a lányok. Leültem melléjük köszöntem és ők is. Majd bele kezdtünk a nagy tracsparty-ba. Most igazából az új csődörről beszéltünk. Nagyon szép sárga volt. Viszont kicsit őrült volt, de ezen nem csodálkoztam hiszen mén. Lassan megérkeztek a többiek is, és már indultunk is. Egy kisbusszal mentünk odáig. Az út negyed órás volt, hamar ott voltunk. Főleg, hogy Sammal ültem és mi sosem untatjuk egymást. Gyorsan kiugrottunk a kocsiból és emint meg láttuk, hogy hova jöttünk egyből a vízbe kívántam magam. Úgyhogy Josh megvette a belépőket, amint megkaptuk már futottunk be. Kerestünk egy helyet, lepakoltunk, átöltöztünk és megrohamoztuk a vizet. Sokszor gondoltam Kalifára és a többi lóra, hogy milyen rosz lehet nekik otthon a melegbe. Talán őket is elvihetnénk úszni egy tóba, holnap beszélek Josh-al. Remélem meg engedi.
- Te mind gondolkozol? -kérdezte Sarah.
- Majd megtudod - vigyorogtam rá. Majd Jane mellém úszott.
- Asszem keresnek te lökött. - kopogtatta meg a fejemet.

2012. július 2., hétfő

7.fejezet - nem miattad jöttem ide..

Mereven ültem ott. Megsem tudtam mozdulni a meglepődöttségtől. Megráztam a fejemet, hogy már jöjjön vissza az eszem, de sikerült, észhez tértem. Úristen Jason Morell mit tettél? - tettem fel a kérdést magamnak. Közbe az órámra is rá pillantottam ami fél ötöt mutatott. Úgyhogy valahogyan összeszedtem magam és felálltam, majd lemásztam a bálákról. Elindultam a szobám felé és közbe imádkoztam, hogy ne találkozzak Jasonnel. Nem tudom mit fogok csinálni, nem tudom it fogok mondani. Közbe már elérkeztem a szobám ajtajához, de mikor éppen ki akartam nyitni egy cetlit láttam a párkányon. Lassan oda nyúltam érte és kinyitottam. Mikor elolvastam a szemeim kikerekedtek és a szám is szépen kinyilt, de egy darabig úgy is maradtam. Az ajtó elött álltam és csak bámultam a papírt és többször egymás után elolvastam. Mivel rájöttem, hogy nem állhatok itt egész nap és a papírt nézegessem ezért megpofoztam magamat és bementem az ajtón. Nem igazá tudtam másra gondolni csak a cetlire, de valamivel el kellett foglalnom magamat , hogy ne gondoljak rá. ezért elkezdtem készülni és kiválasztottam egy filmet a dvd-im közül amiket hoztam. A Secretariatot választotam. Remélem a lányok még nem látták és tetszeni fog nekik. Ezután gyors lefürödtem,fogatmostam és felöltöztem. Ruhának egy fekete szabadidő gatyát, egy fehér pólót és egy rózsaszín pulcsit választottam, ami nagyon kényelmes volt. Majd a készülés után kicsit körbe néztem a konyhaszekrényekben és az eggyikben egy poppcornt találtam. Mivel mikró volt ezért betettem és kipattogtattam. Mire végeztem vele arra a lányok már kopogtattak is az ajtón. Bejöttek, gyors pakoltunk poharakat,üdítőket,poppcornt az asztalra. Ezután mindenki el helyezkedett és elkezdtük a filmet.
                                                                 .......

Mikor felkeltünk már éjjel 2 volt. Rájöttünk, hogy film közbe jól alaludtunk. Javasoltam, hogy már maradjanak itt nálam, bele is eggyeztek és vissza aludtunk 5 perc után.


Reggel nyolckor az ébresztőmre keltünk. Hirtelen felcsengett és mind a hárman kiestünk az ágyból. A nagy nevetgélés közbe felálltunk és meg beszéltük, hogy mikor és hol találkozunk. A körkarámnál fél óra mulva - jelentette ki Sarah. Majd ezek után a lányok haza mentek elkészülni. Aztán én is ezt tettem. Gyorsan reggeliztem egy tál műzlit, fogatmostam, a hajamat megcsináltam, felöltöztem, és ezzel már el is telt a fél óra. Szóval sietős léptekkel a karám felé vettem az irányt. Mire oda értem arra a lányok is ott voltak. Majd elindultunk nyergelni. Összefutottunk Josh-al és közölte, hogy ma terepre megyünk. Biztos jó lesz, mert mindenki jön. Már nagyon vártam. Tehát futottam a nyeregért és a kantárért. Köszöntem Kalifának és már hoztam is ki leápolni. Gyors ápolás,nyergelés,kantározás. Igazából mi készültünk el utoljára a lányokkal, de se baj. Mikor a páyára sétáltunk a többiekhez megláttam Jasont, ő is engem nézett. Ebben a pillanatban azt kívántam, hogy bárcsak ne lennék ott, de még mindig ott voltam. Lassan lehajtottam a fejem és a földet kémleltem. Aztán a pályára beérve mit sem foglalkozva Jasonnel felültem Kaifára és sétálgatni kezdtem vele. De egyszer csak a fiút láttam szembe jönni velem Twisterrel. A nézésemet gyorsan Kalifa sörényére helyezetem., és végre elment mellettem. Nem is volt vészes - gondoltam. De utánnam szólt.
- Amy beszélnünk kell - mondta halkan.
- Most nem - feletem, és tovább sétáltam Kalifával. Majd békén hagyott. Vagy mégsem?...nem, mert mellém ügetett.
- De amit a papírra leírtam...az úgye még áll? - kérdezte reménykedve.
- Még meg gondolom - majd elügettem.
- Amy! - kiabált csendesen utánnam, de én nem foglalkoztam vele és oda léptettem Kalifát Sam és Amadeus mellé. És ezután Josh vezetésével elindultunk terepre.

2012. június 25., hétfő

Nagyon szépen köszönöm a kommenteke és a látogatókat. :) Imádlak titeket.♥♥!

6.fejezet - riválisok

/Sandy szemszöge/

Mikor éppen edzésem volt a kerítéshez sétált Sarah, Sam, Jane és még egy valaki. Sokat gondolkoztam, hogy ki ez, és arra jutottam, hogy biztos az a aki most lovagolja Kalifát és Twistert. Pluszba még elveszi tőlem Jasont is, mostanába túl sokat vannak eggyütt. Már most nem bírom a csajt. Egész edzésen azon agyaltam, hogy hogyan toljak ki vele, de közbe eszembe jutott, hogy utánnam lesz edzése. Szóval úgy döntöttem, hogy majd megnézem. Alig vártam már hogy végezzünk és, hogy végre kiröhöghessem. Kalifa egy nagyon nehéz lovaglású ló volt, főleg ugrásnál még én sem tudtam ellovagolni, akkor ez a senkiházi se fogja tudni. Ugrottam pár ugrást meg egy pályát mentem aztán eltünktek. Biztos mennek készülni az edzésre - gondoltam magamban. Mikor én De Javu-vel mentem ki a pályáról ők akkor jöttek be. Szóval gyors bevezettem, leszereltem, bevittem a boxba és már futottam a páyára. Ez az elfoglaltságom kb negyed óráig tartott mert mire vissza értem ők már elkezdték a bemelegítést. Közbe már a nevét is meg tudtam. Folyamatosan őket néztem : Kalifát és Amyt. Nem értettem, hogy hogyan, de ő eltudta lovagolni, én miért nem? Az a ló vágtánál sem volt bolond nála. A bemelegítéssel készen voltak egy picit léptek és jöttek az ugrások. Úgy néztem arra a senkire, hogy ölni tudtam volna a tekintetemmel. Minden ugrást betopogta neki az a dög, és mindent jól csináltak. Amy nagyon szépen és jól lovagolt. Elkell ismerenem jobban mint én. Aztán úgy is óra vége lett, én elmentem a pályáról be az istállóba, goyrsan rápillantottam De Javu-re aztán mentem kifelé. Mikor megláttam, hogy ő jön velem szembe úgy döntöttem, hogy kihasználom az alkalmat és belé megyek, meg is tettem és ezek után haza mentem. 

/Amy/

Csak utánna néztem és egy értetlen fejjel pillantottam Jane felé. Végülis mindegy nem foglalkoztam vele. Kalifát leszereltem és a boxba vezettem, majd a lányok oda jöttek. 
-Na kinek a szobájába nézzük a filmet? - tette fel a kérdést Jane vigyorogva. 
-Amynél - felelte Sam 
-Oké - eggyeztem bele. 
Majd megbeszéltük, hogy hánykor. Ezután mindenki elment a saját szobájába lefürödni, pihenni, elkészülni. Én úgy döntöttem, hogy maradok még egy picit. Tehát fogtam magam kisétáltam a bálákhoz majd felmásztam a tetejére és leültem. Annyira jó volt egy kis nyugalom és csend, de valaki megzavarta. Nem más volt mint Jason. 
-Leülhetek? - kérdezte.
-Persze - feleltem.
-Hogy-hogy ide jöttél? , baj van? - kiváncsiskodott.
-Kicsit bánt Sandy viselkedése, nem a legjobb érzés - mondtam szomorúan. 
-Ne foglalkozz vele - mondta majd egy puszit adott és elment. 

2012. június 21., csütörtök

5.fejezet - újra eggyütt.

Elsem hiszem újra Twister nyergében ülök. Körülbelül egy éve nem ültem rajta, és ma végre megint lovagolhatok Twisteren. Mikor elkeztünk ügetni nem csalódtam, mert ugyan olyan volt, a vágtája sem változott. Remélem az ugrást sem felejtette el, és olyan jó lesz mitn régen. Josh és Jason az első ugrást rakta nekünk ami egy nagyobb x volt. Mint régen az ugrást mindig betopogta magának, nagyon örültem neki, hogy ugyan ilyen jó fejű maradt mint amilyen volt. Aztán jöttek a meredekek, majd az oxerek és utánna egy kissebb pályát mentünk. Annyira élveztem. Hihetetlenül jól ment és egyszer sem verte le, nagyon büszke voltam rá. Mikor végeztem nagyon megdícsértem és a boldogságtól pedig majdnem elszálltam a lóról.
                                                                          .......
Betettem a boxba Twistert. Mikor kijöttem Josh nagyon megdícsért engem.
- Nagyon szépen ment veled Amy! - jelentette ki.
- Köszönöm szépen Josh - feleltem mosolyogva.
- Tudod jövő héten lesz egy verseny nálunk, ha szeretnél indulhatsz vele és természetesen Kalifával is. -mondta mosolyogva
- Úristen persze, hogy szeretnék - jelentettem ki boldogan.
Ezután elment és én is kifelé mentem az istálóból mikor nyerítés csapta meg a fülemet Kalifa boxából. Eszembe jutott, hogy ma még nem látogattam meg. Ugyhogy gyorsan oda futottam hozzá. Bementem a boxába és bocsánatot kértem tőle, meg egy puszit adtam neki. Még gyors adtam neki egykis zabot ebédre aztán már én is éhes lettem. Mikor megint kifelé igyekeztem az istálból Sam,Sarah,Jane jöttek felém.
- Szia Amy! - köszöntek  mindhárman egyszerre.
- Sziasztok! - kösztöntem én is.
- Éppen téged kerestünk, nem akarsz velünk jönni ebédelni? - kérdezte Jane.
- De, szivesen megyek. - feleltem
- Rendben akkor induljunk - inditált minket Sarah.
Tehát elindultunk ebédelni. A kaja szörnyű volt mint mindig, de valahogyan magamba eröltettem. Mitután végeztünk vissza mentünk a lovardába. Egy picit oldalra pillantottam és vissza aztán gyorsan oldalra kaptam a fejem megint, és láttam. hogy valakinek edzése van. Mivel nem volt semmi dolgunk ezért oda sétáltunk a pályához nézni a lovaglást. Ott voltunk és a három lány amint meglátta, hogy ki lovagol egyből vissza akart fordulni.
- Ő a lovarda gazdag és hisztis dívája. - mondta Sarah felgmán.
- Én kiváncsi vagyok rá, nézzük meg. - kérleltem őket.
Bele eggyeztek, de csak most az egyszer. A csaj nem lovagolt szépen és látszott, hogy nagyra van magával. Viszont a ló nem neki való volt, mert egy nehéz lovaglású ló volt, főleg mikor ugrottak. Mivel meguntuk ezért elmentünk a lovakhoz és a lányok mondtam pár szót a csajról. A neve Sandy Randsford és ez a tizedik lova. Az apja jobbnál jobb lovakat akar neki amivel sikeres lehet. Igazából Sandy is nagy pályákat akar menni. Kicsit fura volt nekem, mert nehezen lovagolja el ezeket a lovakat, de igazából nekem mindegy. Én magammal és Kalifával foglalkoztam, mert ma ugrunk, nagyon kiváncsi vagyok már.
                                                                             ..........
Újra Kalifa hátán. Nagyon örültem, de izgatott is voltam. Elkeztünk bemelegíteni közben észre vettem, hogy Kalifa milyen laza és, hogy mennyire támaszkodik, örültem neki. Könnyebb lesz vele ugrani is - mondta Josh.
A bemelegítés után én mentem elösször rá az akadályra. Mivel Kalifa fiatal volt kicsit segíteni kellett neki. Az oxerekre nagyon jókat ugrott és a lábait is rendesen emelgette. Miközben a soromra vártam a kerítésnél Sandyt láttam meg. A nézése szószerint szúrt, ha ölni lehetett volna vele akkor én már nem élnék. A legvégéig ott maradt és ahányszor oda néztem mindig rajtam volt a szeme és mindig ugyan az a nézés, már félelmetes volt. Mikor vissza vezettük a lovakat ő elfutott, beléptünk az istálóban és ő jött velem szembe. És amikor elment mellettem nekem jött. Nem tudom, hogy miért, de valamiért nem szeretett engem amit nagyon nem is értettem.

2012. június 14., csütörtök

Bocsánat a késésért, de nem volt időm megírni. Mivel késtem vele ezért egy hosszabb részt hoztam nektek remélem tetszeni fog ....... Jó olvasást! :)<3


4.fejezet - megtaláltalak.

El jött az a pillanat amit annyira vártam: a vágta. A pillangók a hasamban voltak. Kalifa teljesen nyugodt volt. Josh elkiáltotta magát: rövid vágtát. Aztán összeszedtem a szárakat és elrendeztem magunkat. Majd beugrattam vágátba. Elképesztő volt. Mint az ügetése ugyan úgy a vágtája is kényelmes volt. Éreztem, hogy semmi idegesség nem volt benne. Csináltunk egy átlóváltást vágátból és nem csalódtam benne, mert nagyon szépen átugrott. Kalifa nagyon fordulékony kis ló volt. Imádtam ezt a lovat, egyszerűen bele szerettem. Ezután vissza fogtam és ügettünk, a szárakat oda adtam neki és megdícsértem. Majd megállítottam lépésbe és már csak sétáltunk. Miután leléptettem leszálltam, felhúztam a kengyeleket és egy puszit nyomtam az orrára amire ő csak horkantott. Aztán vissza vezettem a lovardába és a lányok oda jöttek. 
-Na milyen volt? - kérdezte Sam.
-Tetszett? - kiváncsiskodott Sarah.
-Kényelmes? - tette fel kérdését Jane.
-Tudjátok mit? egy válasszal válaszolok mind a három kérdésre : Imádom ezt a lovat! - jelentettem ki.
A lányok csak nevettek, de nagyon örültek, hogy tetszik nekem Kalifa. De Sam megszólalt.
-Amúgy lekéne szerelni a lovaka...nem gondoljátok? - mondta nevetve.
- De lekéne! -válaszoltunk mind a hárman mosolyogva.
Ezért mindannyian elindultunk leszerelni őket. Mikor lenyergeltem láttam, hogy nagyon megizzadt és habos. Ugyhogy megkértem Josht, hogy had mossam le Kalifát. Bele is eggyezett, de csak azzal a feltétellel, ha utánna kiviszem legelni addig amíg megnem szárad. Én természetesen még örültem is, hogy egész délután vele lehetek. Így hát fogtam magam és vissza mentem Kalifához aki már várt.
Miután kerestem egy vezetőszárat rácsatoltam a kötőfékre és oda vezettem a lovat a patamosóhoz, és szép lassan elkezdtem lemosni. Nagyon élvezte, folyamatosan csak horkantott. De a végére szerintem én vizesebb voltam mint ő, de nem baj meg érte mert a fürdetés végére már megtanult slagból is inni. Aztána vizezés után kivittem kerestem egy szép helyet, egy karámba vittem ahol el is engedtem. Mikor sétáltam ő végig követett. Folyamatosan jött utánnam. Amikor leültem a karám közepére akkor se ment tőlem messzem, mindig a közelemben volt. Olykor-olykor rám nézett, de néha oda is jött hozzám. Valamikor a nyakamnál birizgált a nóziával, valamikor a hajamat huzogatta, néha pedig a hátamat böködte az orrával. Aztán ránéztem az orámra és láttam, hogy már fél 6 van. Gyors felpattantam és futottam Kalifához, hogy megfogjam, erre ő elkezdtett velem ellentétes irányba vágtázni. Hát jolvan, ha ezt szeretnéd - mondtam neki nevetve. 
És kergetőzni kezdtem vele, de vaaki félbe szakított minket a futkorászásba. 
-Látom Kalifa élvezi a társaságod - szólt oda hozzám Jason. 
-De meg ilyesztettél...amúgy igen úgy tűnik. - feleltem mosolyogva.
-Végre valakivel jól kijön, eddig sosem volt senkivel sem ilyen jó kapcsolata mint veled. - mondta komoly arcal a szőke srác. 
-Örőlök neki, mert még én sem voltam ilyen jóba egy lóval. - válaszoltam kicsit félénken.
Közbe Kalifa hajlandó volt oda sétálni sétálni hozzám. Megállt mellettem és böködni kezdett. Gyors mozdulattal rácsatoltam a vezetőszárat és megöleltem. Aztán kifelé sétáltunk a karámból onnan be az istálóba és be a boxba. Elköszöntem tőle és jóéjt puszit adtam neki, mert csak holnap jövök már. Mikor kifelé igyekeztem a lovardából egy szürke lovon akadt meg a szemem. Oda mentem, hoyg közelebbről megnézzem. Pont olyan volt mint Twister, rápillantottam a névtáblájára és az volt rá írva hogy : Twister, 7 éves, herélt. Felkiáltottam : kicsi lovam, hát megtaláltalak. Nem érdekelt semmi és senki berontottam a boxába, megöleltem és sírni kezdtem. Ugyan azt csinálta mint régen hozzám bújt és a pólómat kezdte huzkodni. Semmit sem változott, ugyan az maradt aki régen volt. 
-Szép igaz? - kérdezte Josh, az edző.
-Gyönyörű - feleltem szipogva.
-Te miért sírsz? - kérdeződködött.
-Ezt a lovat én lovagoltam 1 évig, és most 2 év után rátaláltam. - válszoltam Josh kérdésére. 
- Akkor te minden mozdulatát ismered neki? - kérdezte izgatottan. 
-Igen az összeset - mondtam már félig mosolyogva.
-Holnap lenne kedved felülni rá ugratni?
                              ...........

2012. június 8., péntek

3.fejezet - a kezdetek

A pasi futott utánam és én ösztönösen menekültem. Megláttam egy kanyart a bálák fele és arra fordultam aztán megpillantottam Jasont ő látta, hogy üldöz az a valaki és gyors mozdulattal berántott a bálák közé. Az üldözőm elesett, Jason kézen fogott és elkezdtett húzni aztán egy idő után már elengedett, mert már szedtem utánna a lábaim. Én csak követtem őt, de aztán Jason szólt, hogy a szobám felé menjünk. Innentől én vezettem. Hamar eltaláltam odáig, kinyitottam az ajtót és láttam, hogy utol ért minket gyorsan befutottunk, az ajtót kulcsra zártam. Ezután Jason figyelmeztetett, hogy ezzel az emberrel vigyázzak, mert veszéljes. Miután még egy kicsit beszélgettünk ő elment. Igazából nekem is menni kellett, mert 2 óra volt és fél 3-kor lovagolunk. Ugyhogy fogtam a csizmaszáram, a kobakom, a kesztyűm és indultam is. Oda mentem ahova mondták, a körkarámhoz, ott is voltak. Oda léptem hozzájuk aztán köszöntem, szinte mindenki nagyon rendesnek tűnt, de voltak egypáran akik nem. Na mindegy engem nagyon nem is izgattak, ezután Josh (edző) oda jött mellém és megkérdezte, hogy hogyan lovagolok.
- Versenyzek már díjugratásban - feleltem mosolyogva.
Egy darabig elgondolkozott aztán felkiáltott.
- Aha megvan kire ülsz remélem tetszeni fog - mondta viccesen aztán kacsintott eggyet.
Már most furdalta az oldalamat a kiváncsiság.
Majd Josh megszólalt : na táborozók irány a lovarda ahol majd mindenki meg kapja a saját lovát akin 4 hétig fog lovagolni. 4 fős csoportokba fogunk lovagolni. Az első 4-es csoport Amy,Samantha,Jane,Sarah fog lovagolni. Ha ők megkapták a lovat ápolják le őket aztán nyergeljenek,kantározzanak. Miután befejezte a mondandóját elindultunk.
                                                                           .....

Már mindenki megkapta a lovát márcsak én maradtam. Legesleghátulra vezetett, és mit láttak szemeim?...Hát persze, hogy azt a fakó lovat amit vertek.
- Bemutatom neked Kalifát - mondta kedvesen majd megveregette a ló nyakát.
Én is oda léptem Kalifa mellé majd köszöntem neki : Szia pajti! na mit szólsz? 4 hétig együtt fogunk lovagolni. - közbe a füle tövét vakargattam.
Erre ő csak egy horkantásal válaszolt.
- Látom élvezed - nevettem eggyet és megpaskoltam.
Majd az ismerkedés után kikötöttem,leápoltam amit nagyon élvezett, ezután felnyergeltem,felkantároztam.
Én is felvettem a kobakot,a kesztyűt és a csizma szárat ahogyan a többiek is. A 3 lány akivel lovagoltam oda jöttek hozzám és bemutatkoztak. A szőke hajú volt Samantha Cambpell, a fekete Jane Ayres, a barna Sarah Siamon volt. Nagyon kedves lányok voltak. Egy kicsit még beszélgettünk aztán indultunka pályára a lovakkal. Kiértünk, egymás mellett jöttünk ki a lányokkal már röhögcsélve, de aztán eggyesével mentünk be a pályára.
A kengyeleket beállítottuk a hevedert ellenőriztük,meghúztuk. Ezután lóra fel! Mikor felszálltam Kalifa hátára olyan furcsa érzés volt, olyant amit még soha nem éreztem. Aztán elindultunk lépésbe, körülbelül olyan volt mintha a levegőbe lennék. Ideges voltam ahogyan Kalifa is. De mikor ügettünk megnyugodtam, de ő még nem. Éreztem, hogy ő egy különleges ló és, hogy mi még nagyon jó páros leszünk.

                                                                               .......

2012. június 1., péntek

2.fejezet - Indulhatunk már?

Ez a 3 nap hihetetlenül unalmas volt, és nagyon lassan telt el.Viszont a napok teltek és végre eljött a várva várt nap.Reggel 7 órakor úgy kipattantam az ágyamból mikor az ébresztőm megszólalt...mint egy gumilabda.Nagy sebességgel pásztáztam le a lépcsőn.A konyha felé vettem az irányt.Gyors reggeli, csak egy pirítost ettem, és azután futottam fel az emeletre.Aztán gyors léptekkel a fürdőszobába indultam.Gyorsan megfürödtem,fogatmostam.Utánna a hajamat copfba kötöttem és felöltöztem.Ruhának egy narancssárga pólót, egy kockás lovaglónadrágot és egy szürke lovaglózoknit választottam.És anyu már kiabált is: "Amy gyere indulnunk kell".Akkora boldogság és izgatottság töltött el mint még soha.Aztán máris nagy léptekkel mentem a lépcső felé.És már rohantam le a földszintre szédítő nagy sebességgel...meg is lett a balset.A lépcső 4. fokáról akkorát bukfenceztem, hogy állítom majdnem betört a fejem.Jót röhögtem azon, hogy milyen szerencsétlen vagyok.Viszont eszembe jutott, hogy keszülni kéne ugyhogy felálltam és felvettem a lovaglócipőm és indultam az ajtó felé.Apa épp dudált, hogy induljak már.Kulcsra zártam az ajtót aztán már be is ugrottam a kocsiba.Végre elindultunk! Az út 2 és fél órás volt, egész gyorsan letelt.Az út végére egy picit elfáradtam ezért elaludtam ugyhogy arra keltem, hogy apa ébreszget ezzel a mondattal: "Amy megérkezdtünk". Kiugrottam gyorsan a kocsiból és mikor szét néztem tátva maradt a szám.Gyönyörű lovarda volt! Miközben bámultam az istálókat egy magas ember jött felém. Elösször mi köszöntünk aztán ő.Végül oda jött és megint köszönt.
-Szia! te biztosan táborozni jöttél, igaz?
-Szia! igen táborozni jöttem - feleltem mosolyogva.
-Egyébként had mutatkozzak be. Jason Morall vagyok! - mutatkozott be, és kezet fogott velem.
-Én pedig Amy Raven vagyok! - mutatkoztam be én is.
-Nagyon örülök - mondta  Jason.
Én csak egy mosollyal válaszoltam.
-Öö...bocsi Amy, de nekem most mennem kell remélem majd még találkozunk - mondta zavarodottan.
-Rendben, remélem én is. Szia!
Aztán elment.
Míg beszélgettem Jasonnel addig apu kipakolt nekem a kocsiból.Aztán megkerestük a lovardavezetőt, kifizettük a tábort és elkértük a szobám kulcsát.Ezután bevittük a cuccaimat a szobámba.Vissza kísértem a családomat az autóhoz és miután elköszöntem tőlük ők indultak is haza.Mikor vissza értem a szobámba lusta voltam kipakolni ezért úgy gondoltam mivel úgyis kiváncsi vagyok itt mindenre már első nap fel is fedezem így hát hagytam a csomagjaim és elmentem szétnézni.

Elindultam, a lovarda gyönyörű volt, tele gyönyörű lovakkal.Aztán mentem még hátrébb és már az istálók legvégén jártam és egy ló kétségbe esett nyerítését hallottam.Ezért elindultam a hang felé és mit láttak szemeim....egy embert aki veri a lovát.Nagyon megilyedtem ezért elkiáltottam magam.A fickó észre vett és egy botot fogott a kezében aztán felém indult kevésbé jóhangulattal.

                                                                                                                                               
                                  .....

2012. május 29., kedd

1.fejezet - Végre vége..

Már nagyon elegem van....2 órája itt ültem ezen az extra unalmas évzárón. Sosem értettem, hogy hogyan tudnak ennyit beszélni egy egész tanévről mikor az egész csak arról szólt, hogy tanultunk és dolgozatot írtunk. Na mindegy most már végre nyári szünet, ezt a nyaramat vártam a legjobban.! 4 hetes lovastábor, ennél jobb már nem is lehetne. 4 hétig csak a lovakkal kint a szabadba a friss levegőn, erre vágytam mindig. Kiváncsi leszek az új barátokra, az edzőkre, a túrákra, a lovaglásokra, de leginkább a lovakra. Sokat agyaltam ezen évzárón szinte odase figyeltem már. Mire észhez kaptam már az emberek feláltak a helyükről. Már majdnem kiugrottam a bőrömből mikor már teljesen megjött az eszem, hogy vége! Végre vége! Itt a nyári szünet és 3 nap mulva már indulok is a táborba. Rohantam ki az iskolából a bizonyítvánnyal a kezemben. Elköszöntem az osztálytársaimtól,barátnőimtől,barátaimtól. Azután sietős léptekkel mentem is a kocsihoz ahol már anyu várt. Beszálltam és már egyből a bizonyítványomat lapozgatta. Örült a bizonyítványnak, egész jó lett. De már nyavajogtam, hogy induljunk haza. Végre elindultunk és elhagytuk az iskolát. 10 perc és már otthon is voltunk. Apunak és a testvéreimnek is az első az volt, hogy a bizonyítványomat végig lapozza. Persze én ugyan ezt csináltam csak éppen nővéremével és a bátyáméval. Miközben nagyban nézegettem őket anyu rohant felém elképesztő nagy sebeséggel a telefonnal a kezébe. Mikor át vettem a telefont suttogta, hogy a táborból keresnek. Miután letettem egyből elhangzott a kérdés "miért hivtak?"-kérdezte anyu. Látszott az arcán az izgalom és a kiváncsiság.
Azt kérdezték, hogy viszek-e lovat vagy sem.- válaszoltam kicsit szomorúan.
Mivel nekem nem volt lovam. Mindig is szerettem volna egy saját lovat (még mindig szeretnék).
A szüleim nem rajongtak sosem ezért az ötletemért. A lényeg, hogy lovagolhatok.
Aztán megint eszembe jutott, hogy csak 3 nap.....és még izgatottabb lettem.

                                                                       Bevezetés.

Sziasztok én Amy Raven vagyok.! 15 éves. Hobbym a lovaglás és már pár éve versenyzek is.Lovam nincsen, de az edzőmtől egy nagyon jó lovat kaptam versenyezni 1 évet én lovagoltam. De aztán egy nap kipróbálták és elvitték. Most egy lovas táborba készülök remélem ott sok kaland vár és találok egy ugyan olyan gyönyörű lovat mint Twister. Egyébként 2 tesóm van, egy bátyám és egy nővérem. Hát néha kiidegelnek de azért szeretem őket. Támogatnak mindenben ahogyan én is őket. :) 

Sziasztok. :) ez itt az első blogom. ;) ..egy történetet fogok írni lovakról vagy hát legalábbis egy lányról szól aki él hal a lovakért. :D de majd ugyis olvassátok :) remélem tetszeni fog. :)♥