11.fejezet

Én kint maradtam a pályán egyedül a kettő lóval. Miután Sandyt elvitték Jason vissza jött a pályára és felüld De Javu-re. Úgy döntött, hogy meg ugorja azt a pályát amit Sandy "félbe hagyott". Én is vissza ültem Kalifára , de én már csak léptem. Figyelmesen néztem ahogyan a ló engedelmeskedik Jasonre. Miután kicsit összeszoktak vágtázni kezdtek majd egy pár x-et megugrottak egy kis pihenés és jött a pálya. De Javu remekül teljesítette. - Csak egy tapasztaltabb lovas kell rá és remek ló lesz belőle. - mondta Jason vigyorogva. Én csak bólogattam és mosolyogtam. Lesétáltattuk a lovakat majd bevittük őket az istállóba. Miután Kalifát leszereltem és betettem a bokszba bementem Josh-hoz megkérdezni mivan Sandy-val.
- Sandy hogy van? - kérdezősködtem.
- Hát nem egészen...agyrázkódásra gyanakszom. - felelte. Csak bólintottam és az ajtó felé léptem. Mikor az ajtón kiléptem Jasont láttam magam előtt. Kicsit felém lépett majd megölelt. 5 percig szótlanul öleltük egymást. Egyszer csak megszólalt.- Gyere! - majd megfogta a kezem és húzni kezdett. Twister bokszához mentünk. Én csak kérdőn néztem rá. Aztán Jason csak egy vigyort ejtett felém majd megfogta a kantárt és feltette Twisterre. Megint megfogta a kezem és a kantárszárat és kimentünk a pályához. Majd felszállt és utána én is.
- Kapaszkodj - mondta mosolyogva
- Hova megyünk? - kérdezősködtem.
- Majd meglátod - és a karámok felé vettük az irányt.

Fél óra séta után Jason bejelentette, hogy megérkeztünk egy gyönyörű hely volt. Egy kis tóval a közepén és sok virággal. Leszálltunk Twisterről őt kikötöttük egy fához mi pedig leültünk a fűbe. Körülbelül egy órát kint voltunk és indultunk haza. Ez alatt az egy óra alatt jobban megismertem és ő is engem. Nagy nehezen felkeltünk a fűből. Mikor már haza fele lovagoltunk Jason megszólalt.
- Este nem lenne kedved sétálni? - teljesen komoly arccal kérdezte.
- De - egyszerűen válaszoltam.

Vissza érve a lovardába Sandyt láttuk meg előttünk. Jason gyors lepattant a lóról és oda szaladt hozzá. Először csak kérdezősködött, hogy hogy van utána pedig már össze vissza kísérgette a lovardába. Twisterrel még egy picit sétáltam aztán leszálltam és bevittem a bokszba. Egy jutalom falatot adtam neki. Ezek után nem voltam senkire sem kíváncsi tehát fogtam magam vissza mentem a szobámba, lefürödtem,fel vettem egy pólót és befeküdtem az ágyba majd sírni kezdtem.

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy eddig nem hoztam..csak hát nem jutottam 1-ről a 2-re. :S de most itt van a rész..nem is húzom tovább az időt jó olvasást. :) <3 xx

10.fejezet - 

Szeretlek! - nyögte ki. Én csak bambultam és semmi nem jött ki a számon. Persze szeretem Jasont meg minden, de úgy gondolom, hogy még nem igazán ismerem....ezek játszódtak le a fejemben. Aztán gyorsan kinyögtem valamit. 

- Én is, de nem - mondtam csalódottan hiszen erre vártam, hogy kinyögje nekem. Közben Jason értetlen fejet vágott felém.

- Értem, de mégis miért nem? -kérdezte csalódottan. 

- Mert még nem ismerjük egymást eléggé. - röviden válaszoltam. Ő csak lehajtotta a fejét és a földet kémlelte szemeivel majd elengedte a kezeimet. Egy darabig feszült csend uralkodott. De megszólaltam hiszen nem állhatunk itt egész éljel úgy hogy nem szólunk egymáshoz sem.

- Attól, hogy még nemet mondtam az még nem azt jelenti, hogy ez végleges. - erre a mondatra felkapta a fejét. 

- Vagyis akkor? - kérdezte reménykedve. 

- Ha jobban kiismerlek ebből a nemből lehet még igen is. - erre elmosolyodott, de nem válaszolt rá semmit. Majd ezek után elköszöntem tőle és aludni indultam. 

                                                                           ****

Ma reggel 8-kor ébresztett az ébresztőm. Felkeltem és elintéztem a szokásos reggeli teendőimet. Fogmosás,fürdés...stb. Fél kilencre készen is voltam. Felvettem a lovaglócipőm és már is a körkarám felé vettem az irányt ahol Sam már várt engem. 

- Jó reggelt - köszönt mosolyogva

- Neked is. - feleltem. 

- Indulhatunk? - kérdezte. 

- Persze mehetünk. Miután felállt a kispadról a lovarda felé vettük az irányt. Mivel a lovak kint voltak a karámban kisétáltunk értük és bevezettük őket, közben beszélgettünk,röhögcséltünk. Mielőtt elkezdtük volna a nyergelést Josh jött oda hozzánk. 

- Sziasztok lányok! - köszönt nagy mosollyal az arcán. 

- Szia Josh! - köszöntünk együtt. 

- Lányok mától kettes csoportokban lovagoltok. Sam te lovagolsz Sarah-val. Amy te pedig Sandy-val. 

- Hogy mi?! - éppen kiakartam nyögni de Sam befogta a számat a kezével majd megszólalt. 

- rendben, oké Szia Josh! - beszélt össze-vissza. 

- jól van lányok Sziasztok! - nevetett majd elhagyta a lovardát. 

- Na nyugodj meg! Egy órát csak kibírsz vele - mondta elég viccesen. 

- Jó oké - majd megölelt. Aztán indultam nyergelni. Közben megérkezett Sandy is...

*Edzés

Már a melegítés végén jártunk. Kalifának egész jó napja volt. Viszont Sandy-nak és a lovának nem nagyon. Egyébként nem változott a modora. Mikor szembe jött velünk pofákat vágott de hát nem baj, ha neki jól esik. Amúgy sem vele kellett foglalkoznom. Josh edzés elején bejelentette, hogy hétvégén versenyt rendeznek a lovardába és szeretné, ha a táborosok indulnának. Ezen a héten gyakorolunk. Mindenki a "saját" lovával indul vagyis én Kalifával. Nagyon örültem neki, de kicsit izgultam is hiszen neki ez lesz az első versenye kíváncsi vagyok már, hogy hogyan fog viselkedni a sok ismeretlen ló között. A pihenés után jött a járóiskola aztán az x-ek majd a meredekek és végül az oxerek. Kalifa csak úgy repült, de nagyon élveztem. Sandy-nak tényleg nem való ez a ló. Nem nagyon megy nekik. Az x-ek nagyjából mentek nekik a meredekek kevésbé és az oxerekre pedig vitte és néha még messziről is elugrott, de Sandy fent maradt.  Amíg megugrott még pár oxert Jasont láttam meg a pálya szélén nagy mosollyal az arcán köszönt oda nekem és megkérdezte, hogy hogyan megy ma Kalifa. - Remekül- feletem, többre már nem volt időm, mert ezek után egy kisebb pályát mentünk amit én kezdtem.Egy méter körül lehetett és 10 darab ugrásból állt. Mikor leérkeztünk az utolsó ugrásról kicsit előre lovagoltam Kalifát és megveregettem a nyakát. 

- Ma nagyon ügyes voltál! - suttogtam oda neki miközben megdicsértem. - Sandy te jösz. - szólalt meg Josh.

Közben én Jason felé vettem az irányt és beszélgetni kezdtünk miközben Sandyt néztük. Első ugrás egész jó a második nagyon jó volt a harmadik már nem annyira a negyedik már messziről volt és az ötödiket pedig már nem vállalta be a ló és megállt amire Sandy nem számított és lesett. Be kell valljam nagyon sajnáltam. tehát gyors ügetésben indítottam Kalifát és oda igyekeztünk hozzájuk. A ló elszaladt ezért Josh utána küldött. Leszálltam a lóról és utána mentem majd megfogtam. Vissza vezettem hozzájuk. Sandy nagy nehezen feltápászkodott. A feje nagyon fájt ezért inkább nem ült vissza hanem bevitték az irodába. Gondolom az apját vagy az anyját hívták mert tíz percet sem kellett várni de már itt voltak érte és az első út a kórházba vezetett.